1987. szeptember 16-án 46 ország írta alá a sztratoszférikus ózonréteg védelmét szolgáló montreali jegyzőkönyvet. Azóta 190 ország csatlakozott ehhez, ma pedig világszerte az ózonra figyelünk, amely hosszú idő óta először mutatja a javulás jeleit.

Miután a magaslégköri ózon sűrűsége a hatvanas években gyengülni kezdett, a nyolcvanas évektől még gyorsabb iramban romlott a helyzet, így adva volt, hogy nemzetközi összefogásra lesz szükség. Az ózonra káros vegyületek gyártását, forgalmazását és használatát így az 1987-es találkozón betiltották világszerte, hiszen felmérték, az emberi tevékenység 70-75 százalékban felelős a károsodásért. Az eredmény nem maradt el: mára kimutatható, hogy a század közepére az ózonréteg a nyolcvanas évek szintjére fog "visszaerősödni".

Az alábbi infografikán látható, hogyan nőtt az ózonlyuk 1979-től napjainkig. Az adatokat minden év szeptember 7-e és október 13-a között gyűjtötték. A sokáig növekvő tendencia mintha mára visszafordult volna, de az 1979-es 0,1 millió négyzetkilométeres lyuk helyén tavaly így is 21 millióst mértek. A méréseket azért végzik ezekben a hónapokban, mert az antarktiszi tavasz beköszöntével jelenik meg a lyuk is.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) legújabb jelentése szerint tehát javulóban az ózonréteg állapota, azonban a CFC-k, azaz Freonok helyettesítését szolgáló hidro-fluor-karbon (HFC) egy része erősen üvegházhatású gáz, ezek kibocsátását pedig évente hét százalékkal növelik. Ha ez így folytatódik, ezek az anyagok jelentősen befolyásolhatják majd az éghajlatváltozást.

A meteorológusok szerint lejárt a nagy, nehéz telek ideje Romániában, a globális felmelegedés miatt az ország mérsékelt-kontinentális éghajlata folyamatosan változik, ezért a következő években a nyarak egyre melegebbek lesznek, gyakori kánikula- és szárazsági időszakokkal fűszerezve, amelyeket heves, viharos időszakok váltanak fel, hirtelen lehulló nagy mennyiségű csapadékkal – árvizeket okozva. A telek enyhék lesznek, általában 0 Celsius-fok körüli átlaghőmérsékletekkel, egyre ritkábban fordulnak elő a negatív hőmérsékleti értékek.

Gyakori tévhit egyébként, hogy az ózonlyuk megjelenésével a bőrrák kockázata is megnő az ultraibolya-sugárzás megerősödésével. A bolygó legnagyobb részét nem éri intenzívebb sugárzás John Hawk, a Londoni Egyetem professzora szerint, Új-Zéland fölött azonban például igen, így ott a fehérbőrű emberek védtelenek.

Az ózonkoncentráció csökkenése már mindenkire veszélyes lehet, de az ellenkezője is veszélyes: a fémeket korrodálja, a gumi és a műanyag felületeket károsítja, a gázcserenyílásokon keresztül bejutva súlyosan roncsolja a növények sejteit, levélelhalást, anyagcserezavart, terméshozam-csökkenést okozva. Az emberre is káros lehet: szem-, torok-, nyálkahártya-irritációt, fejfájást, köhögést okozhat, számlájára írható néha az asztma kialakulása, a tüdőkapacitás csökkenése is.